Az Európai Gyógyszerügynökség online rendszerét heckertámadás érte, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet pedig már minden vakcinával kapcsolatos információt USB-n kér. Az online térből az offline térbe költözik a vakcinák fejlesztése.
A koronavírus elleni vakcinafejlesztés előmozdításában aktív szerepet játszó Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerverét a múlt héten feltörték.
A hackerek a biztonsági rést kihasználva több oltóanyagot fejlesztő cég, így a BioNTech és a Pfizer dokumentumaihoz is hozzáfértek,
mivel a Gyógyszerügynökség szorosan együttműködik a vállalatokkal a vakcinák mihamarabbi engedélyeztetése érdekében.
Az ügyben érintett két vállalat jelezte, hogy saját szervereiket nem érte támadás, azonban a két cég által közösen fejlesztett vakcina engedélyeztetéséhez csatolt dokumentumok kiszivárogtak. Az Európai Gyógyszerügynökség a kibertámadás miatt azonnali vizsgálatot rendelt el. Az incidens nem érinti hátrányosan az engedélyezési folyamatot, így tovább folyhat a vakcina ellenőrzése.
Az adathalászokkal nemcsak az európai, hanem a tengerentúli felügyeletnek is meggyűlik a baja.
Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (FDA) vezetése arra kérte a gyártókat, ne az online szerverükön keresztül továbbítsák az engedélyezése váró vakcinák adatait.
Az FDA – kissé talán szokatlan módon – USB adattárolón várja a dokumentumokat. A külső adathordozót a gyártóknak előbb a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársainak kell átadniuk, akik ezt követően biztonságosan kézbesítik a fájlokat.
A szigorúbb biztonsági előírások, illetve az offline módszerekre való átállás megalapozottságát jelzi, hogy
a 2020-as évben, a koronavírus-járvány árnyékában egyre gyakoribbá váltak a célzott kibertámadások.
A brit kiberbiztonságért felelős kormányzati szerv, a Nemzeti Kiberbiztonsági Központ (NCSC) novemberi jelentése szerint a kórházi szerverek, illetve a kutatóközpontok vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben. Az Egyesült Királyság elhárítói az év első kilenc hónapjában összesen 723 támadást azonosítottak, az esetek 27 százaléka a járvánnyal volt kapcsolatban.
A támadások hátterét illetően továbbra is nagy a bizonytalanság. A brit hírszerzés még a nyár folyamán hívta fel a figyelmet, hogy a briti, amerikai és kanadai gyógyszergyártókat, kutatóközpontokat orosz hackerek támadják, akik közvetett módon az orosz titkosszolgálattal állnak összeköttetésben. Az Egyesült Államok ugyanakkor az elmúlt 12 hónapban többször is a kínai beavatkozás veszélyeire figyelmeztetett.
A koronavírus-járvány sokkhatása, illetve a vakcina fejlesztéséért indított globális verseny egyszersmind felértékelték a kiberbiztonság szerepét.
A fejlesztőknek, az ügynökségeknek és államoknak nemcsak a vírussal, hanem az adatokkal való visszaélésekkel is szembe kell nézniük, ami a támadásokat látva komoly kihívásnak ígérkezik. Az online tér kiszolgáltatottsága, illetve az FDA által alkalmazott előírások rávilágítanak, hogy a 21. században az adat többet ér a pénznél is.
Gergi-Horgos Mátyás
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Az újjáépítés óriási költségeit mi is fizetnénk, a magyar cégek versenyhátrányba kerülnének, de ami ennél is nagyobb baj, állandó áramkimaradások veszélyével kellene szembenéznünk, amíg az ukrán energiarendszer nem integrálódna teljesen az uniós rendszerbe.
Az amerikai elnöknek elege van Brüsszelből és ennek komoly következményei lehetnek az európai nemzetek gazdaságára nézve.
Az ukránok felvételével nem csak a mezőgazdaság és a munkaerőpiac kerülne veszélyben, hanem kinyitnánk az ajtót a háborúban csak erősebbé vált ukrán maffia előtt is, ami súlyos közbiztonsági problémákat eredményezne.
„Az Európai Bizottság egészen egyszerűen nem alkalmas a feladatának az ellátására” – jelentette ki Szijjártó Péter.
„A kutatás azt sugallja, hogy a Tisza Párt nem tanult mások hibáiból” – fogalmazott Sebestyén Géza.
Gondoljunk bele, ha Trump van hasonló állapotban 4 éven át, mivel lettek volna tele ezek a sajtótermékek minden nap...
Bajban van az Európai Unió: romokban a versenyképesség, évtizedes lemaradásban az önvédelmi képesség, ráadásul vissza kell fizetni a gigantikus, 750 milliárd eurós „covidhitelt”. Ukrajna felzárkóztatási támogatása a tetemes költségek ellenére elsőbbséget élvez.
Az M100-as lökést adhat az ország egyik legértékesebb területének fejlődésének.
